Pankámnak,
szeretettel
ESTE
Este van, este van, édesapa fáradt, aranyhajú lányom, te bonts nekem ágyat!
Szelíden te simítsd puhára a vánkost, ágyam szélire is te ülj ide már most!
Homlokomon a bú nagyon elborongott, kicsi száddal róla leheld el a gondot!
Virágfejecskédet hajtsd szivem fölébe, nevess éjszakára csillagot beléje!
Mesélj is majd egyet szegény apukádnak, úgy, mintha mesélnél a hajas babádnak!
"Volt egy szegény ember nagy meseországba, nem volt mása, csak egy aranyhajú lánya..."
_______________________________________________________________________________________